Tihany kialakulása
„ a szél már egész mélyedést kapart ki a Veszprémi-fennsík lábánál, végig a mai Riviéra és a Balaton helyén. Csak ott nem bírt a homokrétegekkel, ahol valami védelmezte őket. Tihanyban a lepusztulás közben sárvulkánok törtek ki, de gorombák voltak, nagy köveket is hajigáltak. Utána pedig szökő melegforrások, úgynevezett gejzirok törtek ki s kemény gejziritet raktak le. Mindezek az anyagok megkeménykedve, megvédelmezték a homokot a szél pusztítása ellen. Ezért maradt meg Tihany annyira, amennyire” A Balaton vidékén a bazalt-kitörések mind akkor folytak le, amikor még a pannoniai fennsíkot kevés víz borította, mert a vulkánok először finom kőzetport hánytak ki, ez vízbe hullott s úgynevezett tufa lett belőle. Csak azután ömlött ki a láva. Legnagyobb lávaömlés a Kabhegy, meg az Agártető, majd még megismerkedünk velük. Bazalt borítja a Badacsony, a Szentgyörgy, a Csobánc, a Gulács stb. stb. szép hegyeinknek a tetejét (22. ábra.)
22. ábra. A Tapolcai-medence részlete. Középen a Szent-György, balra, előbbre a szigligeti tufahalmok. (Szerző felvétele.)