150 évvel ezelőtt: 1855
1. § A házzal kapcsolatos események
apát: nincs
Perjel: Farkas Ireneusz, egyben letéteménykezelő és számvevő
Alperjel: Finck Jusztin, egyben házgondnok és a pincék felügyelője
Házi lelkiatya: Szécsényi Kristóf, a rend legidősebb tagja
Házi lelkiatya: Horváth Tivadar, egyben a könyvtár őre
A plébánia adminisztrátora: Vaszari Egyed
Jószágkormányzó: Krisztiány Piusz
Káplán: Belák Ciprián
A konventen kívül élnek mint a plébániák adminisztrátorai:
Zamárdiban: Rauch Szaniszló
Endréden: Barthely Geláz
Aszófőn: Schrott Róbert
Füreden a savanyúvíz-telepet Tihanyból látják el
A halál vadul kegyetlenkedett a rend tagjaival ebben az évben. Négy rendtag annak a kolerajárványnak lett az áldozata, amely augusztus végén a füredi savanyúvíz-telepen nagy erővel kitört.
Stanke Leander, a szabad művészetek, az irodalomtudományok és a filozófia bekebelezett doktora, a Császári és Királyi Magyar Egyetem rendes tanára, a logika, a metafizika és az erkölcsfilozófia előadója, Pesten április 28-án meghalt, életének 55., szerzetességének 38. évében.
Horváth Teodorik, kolostorunk házi lelkiatyja és könyvtárosa, aki korábban Kőszegen, Pápán, Komáromban volt a grammatikai osztályok tanára, majd Pannónia Szent Hegyén hitszónok, később a kajári plébánia adminisztrátora, Máriacellben lelkiatya, mikor a füredi savanyúvíz-telepre jött, hogy egészségét helyreállítsa, pár nap múlva ugyanott kolerafertőzésben meghalt, augusztus 31-én, életének 56., szerzetességének 38. évében.
Farkas Ireneusz a tisztelendő tihanyi Szent Ányos Konvent perjele, sok éven keresztül Pápán, Kőszegen a grammatikai osztályok tanára volt, majd Nagyszombatban a felső osztályoké. Ezután a tihanyi konventben alperjel és házgondnok volt, végül Pannónia Szent Hegyén alperjel és dékán, a füredi savanyúvíz-telepen, ahol nyáron a lelkipásztori feladatokat ellátta, ugyanúgy váratlanul kolera-fertőzés áldozata lett szeptember 1-jén, életének 57., szerzetességének 40. évében.
Maár Bonifác, a szabad művészetek, az irodalomtudományok és a filozófia bekebelezett doktora, a koronával ékesített arany érdemkereszt kitűntetettje, a győri rendházban lelkiatya, ugyancsak a füredi savanyúvíz-telepen hunyt el kolerában szeptember 3-án, életének 68., szerzetességének 51. évében. Mindhármuk holtteste a tihanyi temetőben nyugszik egymás mellett.
Vidák Özséb, a Királyi Magyar Fizikai társaság rendes tagja, a soproni főgimnázium tanára, amikor hazafelé igyekezett a füredi savanyúvíz-telepről, ahol fürdés céljából tartózkodott, kolera lepte meg, és ott meghalt szeptember 3-án, életének 50., szerzetességének 31. évében.
Rozenberger Honór, a Pannonia Szent Hegyén lévő Szent Márton konvent nagyon szeretett perjele december 28-án Szent Mártonban meghalt, életének 55., szerzetességének 39. évében.
Szécséni Kristóf, kolostorunk lelkiatyja, a rend nesztora, aki először Győrben volt tanár, majd Kőszegen és Nagyszombatban igazgató, majd Tényőn és Bársonyoson plébániai adminisztrátor, később Pannónia Szent Hegyén a Szent Márton Konventben letéteménykezelő és perjel, végül Zamárdiban 18 éven keresztül plébániai adminisztrátor, Tihanyban elhunyt életének 74., szerzetességének 54. évében.
Miután a tihanyi konvent perjele az örökkévalóságba szólíttatott, a méltóságos főapát úr a kolostor elöljárójává főtisztelendő Finck Jusztin alperjel urat nevezte ki, akit azután a tihanyi apátság nyolc évszázaddal ezelőtt történt alkapításának ünnepi megemlékezése alkalmából a Tihanyban november 20-án tartott ülésen a nagyméltóságú főapát úr perjellé nevezte ki, és főtisztelendő Vaszari Egyed plébániai adminisztrátorra bízta a a könyvtár őrzését az elhúnyt Teodorik helyett.
Ebben az évben a monostor déli szárnya tetőzetének nagyobbik részét új zsindelyekkel fedték be.
2. § Hivatalos levelek
Felolvasták és a beérkező iratok könyvébe bemásolták a Főapát Úr Őméltóságának lelkipásztori levelét, amelyet a március 29-én tartott tanácsülésen fogalmaztak meg. Ebben nagy örömét fejezi ki a testvéreknek és rajtuk keresztül a hívő népnek afölött, hogy Őszentsége IX. Pius pápa a Boldogságos Szűz Mária Szeplőtelen Fogantatásáról hittani döntést hozott, és előírja a rendjét, miként kell ezt a dogmát a népnek ünnepélyesen közölni és kihirdetni.
A május 27-én keltezett körlevél előírja annak módját, miként kell a szeplőtelenül fogantatott Szűz Mária kultuszát a főapátság joghatósága alá tartozó valamennyi templomban megtartani, hogy ezen a téren egyöntetűség legyen.
A Főapát Úr Őméltósága által augusztus 27-én keltezett levélben elrendeli, hogy az apostoli vizitátor őeminenciája által szeptember 16-ára jelzett vizitációs káptalani gyűlésre azokon kívül, akik el akarnak jönni, valamennyi házból az elöljáró helyettesével együtt hivatalból jelenjék meg, és a Hegyre való megérkezés napját szeptember 13-ában állapítja meg, hogy a vizitációt megelőző lelkigyakorlaton valamennyien jelen legyenek.
Ehhez másolatban csatolták az apostoli vizitátor Bíboros Hercegprímás Őeminenciájának a Főapát Úr Nagyméltóságához augusztus 25-én keltezett levelét, amelyben a vizitációs káptalant szeptember 16-ára jelzi, és elrendeli, hogy Őeminenciájának körlevelét nyomtatásban valamennyi konventnek és székháznak küldjék meg.
Főtisztelendő Pethő Damján titkár úr a Főapát Úr megbízásából szeptember 3-án kelt levelében felszólítja a monostor elöljáróját, hogy a testvérek közül valakivel jelenjen meg a vizitációs káptalanon, mivel a perjel pár nappal ezelőtt eltávozott az élők sorából.
A főméltóságú Főapát Úr szeptember 4-én kelt levelében vigasztalja a testvéreket a halál által oly hirtelen elragadott rendtársak miatt, és figyelmezteti őket, hogy a járvány idején körültekintőek legyenek az étkezésnél és óvakodjanak a megfázástól. Ugyancsak jelzi, hogy a kolera dühöngése miatt a jelzett napon nem tartják meg a vizitációs káptalant. A ház gondját a főtisztelendő alperjelre bízza.
Főapát úr őméltósága megbízásából a Hegy (=Pannonhalma, a ford.) perjele szeptember 7-én kelt levelében utasításokat ad a főtisztelendő tihanyi alperjelnek, hogy milyen intézkedéseket kell végezni a füredi savanyúvíz-telepen és a házi pénztárral kapcsolatban, és jelzi, hogy ő marad a ház elöljárója Őméltósága további intézkedéséig.
Felolvasták a nagyméltóságú Főapát Úr szeptember 14-én kelt levelét, amelyben a Hegyre egy korábban írt levele értelmében a vizitációs káptalanra küldötteket szeptember 27-ére a Hegyre hívja, hogy az őeminenciája által szeptember 30-ára jelzett kongregációs káptalanon jelen legyenek.
Ehhez csatolták másolatban az apostoli vizitátor Őeminenciájának levelét, amelyet szeptember 11-én intézett a nagyméltóságú Főapát Úrhoz, amelyben Őeminenciája kifejti az okokat, miért nem lehetséges a szeptember 16-ára jelzett káptalant 30-ánál későbbre tenni, és október 2-án befejezni óhajtja, hogy az igazgatók és a tanárok ne legyenek akadályozva feladatuk ellátásában.
A főtisztelendő titkár úr szeptember 16-án kelt levele tudatja velünk, hogy egyházi öltözetben, karinggel és stólával jelenjünk meg a Hegyen.
A főtisztelendő titkár úrnak a nagyméltóságú főapát úrnak október 28-án kelt levelével felszólítást kapunk arra, hogy a 800 évvel ezelőtt alapított apátság százados jubileumát ünnepélyesebben tartsuk meg.
A kultuszminisztériumnak október 28-án kelt, a Szent Hegyre küldött leiratának végrehajtására a főtisztelendő titkár úr november 8-án keltezett levelében arra kapunk felszólítást, hogy Őfelsége nevéhez csatoljuk hozzá a „császár és király” szót, és a Főapát Úr nevében figyelmeztet, hogy szerezzünk érvényt a rendelkezésnek.
A nagyméltóságú Főapát Úr november 9-én keltezett levelében jóváhagyja a jubileumi ünnepséggel kapcsolatos intézkedéseket, és tiszteletteljes meghívásunkra, vagyis hogy ezt az ünnepet jelenlétével megtisztelni méltóztassék, jövetelét ígéri, amennyiben ezt lehetővé teszik a körülményei.
Végül a főtisztelendő titkár úrnak december 29-én kelt, lelki fájdalommal írt gyászlevelében értesülünk a nagyérdemű, köztiszteletben álló főmonostori perjelnek, Rozenberger Honórnak elhunytáról.
Mindezek a hivatalos levelek teljes terjedelmükben megtalálhatók a beérkezett levelek protokollumában.
3. § Az iskolai intézmények eseményei
Főtisztelendő Schmidt Szeverin titkár rendtársunkat, a soproni helyi főgimnázium nagyon szeretett igazgatóját, a Magyar Királyi Fizikai társaság rendes tagját az igazgatásért, a nyolc osztályosra emelt gimnáziumban végzett oktató munkájáért és ugyanott a német nyelv oktatásának előmozdításáért Ő Szent Felsége a nagyváradi tankerület iskoláinak felügyelőjévé kinevezni kegyeskedett, és ezt a megtisztelő feladatát a második félévben meg is kezdte.
4. § A helybeli templom eseményei
A kegyelmes és főtisztelendő megyéspüspök úr utasítására bevezettük templomunkban a szerencsés szülésért való miseimát az ugyancsak őáltala előírt fohászokkal együtt. A kihelyezett Oltáriszentség előtt a néppel együtt könyörögtünk Istenhez, mindenek Oltalmazójához, hogy engedjen szerencsés szülést a mi fenséges Erzsébet császár- és királynőnknek. Ezt az áhítatot buzgón végeztük egészen a szülés hírül vételéig.
Május 6-án, húsvét után a negyedik vasárnapon ünnepélyesen kihirdettük a népnek a Boldogságos Szűz Mária Szeplőtelen Fogantatásának hittételét, és az ünnepélyes kihirdetés utáni nyolcadik napon a mindenszentek litániáját énekelve körmenetben vonultunk a temető szent keresztjéhez. Az áhítat a templomba visszavonuló nép példás buzgósággal végzett Te Deum éneklésével ért véget.
November 18. napján, ami a pünkösd utáni 25. vasárnapra esett, a Nagyméltóságúő Főapát Úr jóváhagyásával és rendelkezésére ünnepélyesen megemlékeztünk az apátságnak I. András, Magyarország királya által 1055-ben történt alapításáról. A szentbeszédet a nép számára főtisztelendő Köves János felsőörsi prépost úr mondta. A vértelen áldozatot teljes asszisztenciával örök hálaadásként Markl Ignác veszprémi kanonok, általános püspöki helynök mutatta be, amelyhez a nép nyelvén mindenki épülésére elénekelt Te Deum kapcsolódott. Délután ugyanannak a főtisztelendő úrnak vezetésével vesperás volt. Ezt az ünnepséget megtisztelte a nagyméltóságú Főapát Úr is, több más vendéggel együtt.
A középső harang az év folyamán megsérült, és elveszítette kellemes hangzását.
5. § A rend eseményei
Felragyogott ebben az évben a Szent Benedek Rend számára már régóta várt és nagyon óhajtott szeptember 29-ének napja. Ezen a napon érkezett Pannónia Szent hegyére a magyar királyságban már négy éve a szerzetes rendek apostoli felügyeletével megbízott Őeminenciája, Sczcitovsky János hercegprímás, esztergomi érsek úr Őszentsége IX. Piusz pápa megbízásából, aki, mióta az egyetemes egyház elöljárója lett, különös gondot és törődést fordított a szerzetesrendekre. Kíséretében volt nagyméltóságú Véber J(?) választott pozsonyi püspök, főtisztelendő Szabó János kanonok, általános helynök és irodaigazgató, valamint főtisztelendő Schreiber Leó, Őszentségének címzetes káplánja és Őeminenciájának helyettes titkára, hogy Pannónia Szent Hegyén a főmonostor vizitációját megkezdje.
Mindazok, akik az általános káptalanra az egész rendből összegyűltek, Rimely Mihály főapáttal, Gácser Leó dömölki, Sárkány Miklós bakonybéli apáttal az élen nagy örömmel fogadták a főkapu előtti feszületnél, és körmenetben vezették a templom főoltárához. Itt, miután a főapát kiváló beszéddel üdvözölte őt, fogadta a szerzetesek tiszteletteljes köszöntését. A vendégszállásra vezették, amelyet a konventen belül óhajtott, és azt kérte, hogy valamennyi szerzetes jelenjen meg előtte.
A következő nap Őeminenciája komoly hangvételű beszéddel megnyitotta a káptalant, amelyen hat ülést tartottak, és október 3-án ért véget. A nagyméltóságú Kovács Tamás főapát úr által 1836-ban tartott káptalanon összefoglalt és a rend számára mércéül előírt rendelkezéseket vették alapul, részben új rendelkezéseket hoztak, részben a régieket megtartották és megerősítették. Ezeket azután később Őeminenciája kinyomtattatta, és valamennyi rendtag kézbe kapta.
Kis-Kapolyon, más néven Kapoly-pusztán kettőezer juh számára hodály épült téglából, amit szalmatetővel láttak el. Tihanyban 420 forint készpénzért eladtak egy házat, amelyben korábban a kertész, azt megelőzően pedig a lakatos lakott.
6. § Az egyházmegye és a magyar egyház eseményei
Őszentsége IX. Pius pápa és legfölségesebb urunk, Ferenc József kegyes óhajára elfogadták és a birodalom alapvető törvényei közé iktatták, és és hatalmas egyetértéssel üdvözölték azokat a törvényeket, amelyek az osztrák császárnak apostoli tekintéllyel jóváhagyott ügyeit tartalmazza, melyek a katolikus egyház méltósága, tekintélye, tanítása és jogainak megvédésére, valamint az osztrák fenség alá tartozó népek lelki hasznára, mindennapi gondozására és ápolására vonatkoznak. Mindezek a fölséges császár és apostoli király jámborságából és hatalmából azért történtek, hogy a mi szent vallásunk az egész birodalom területén olyan helyzetbe kerüljön, hogy semmiféle kár vagy hátrány ne érhesse, hogy az Egyháznak a a lelkiek rendjére vonatkozó kiváltságai és jogai, a püspököknek és a szent szolgálatnak szabadsága a hitnek megőrzése és az erkölcsi tanítás tekintetében és az egyházi fegyelem vonatkozásában minden nehézség és akadály nélkül érvényesüljenek, hogy végül az eljövendő örök időkig biztosítva legyen a katolikus vallásnak gyümölcsöző és eredményes helyzete.
Excellenciás és főtisztelendő Ranolder püspök úr Veszprémben a káptalan anyagi támogatásával letelepítette és megalapította az irgalmas nővéreket (akiket szürke nővéreknek is neveznek), a városban lévő betegek gondozására és különösképpen a leányok tanítására és nevelésére, mely üdvös feladatok ellátására a nyilvános iskola megnyitása a közjót nagy mértékben előmozdította.
Főtisztelendő Kronperger Antal, a veszprémi egyházmegye papja, a füredi savanyúvíz-telepen írásos kötelezvénnyel ígérte, hogy a füredi savanyúvízi templomban saját költségén mellékoltárt emeltet. Halála esetére pedig ennek a kötelezvénynek teljesítésére 500 forintot helyez el, a forgalomban lévő értékben.
7. § A helység és a vármegye eseményei
Ebben az évben a helységben a szőlők sok kárt szenvedtek a széltől, ugyanakkor nem sok, de minőségre tekintve kiváló bor termett. A szüret után egy magyar urna mennyiségű bort a forgalomban lévő értékű 4-5 forintért lehetett eladni.
A füredi savanyúvíz-telepen már júniusban annyi fürdővendég volt, hogy jó néhányat már nem tudtak fogadni. Ezért az uradalomnak igen ragyogó üzleti haszonra lehetett volna reménye, ha az elhatalmasodó kolera, amit a szomszédos vármegyékből hoztak be Füredre, augusztus közepén szét nem szórta volna a megrémült vendégeket, mint a széltől kergetett faleveleket, s így a savanyúvíz-telepi fürdő használatát meg nem szakította volna, s a remélt bevételek nagyrészt áldozatul nem estek volna. Ez a járvány, amely egész Európát ellepte, ebben a megyében különösen Keszthelyen végzett igen nagy pusztítást.
8. § A birodalom eseményei
Ferenc József, Ausztria császára a francia császárral és Anglia királynőjével és a török szultánnal egyetértésben, miután a franciák, az angolok és a törökök a Krím-félszigeten hadat indítottak az oroszok ellen, az oroszok által kiürített Moldávia és Valachia tartományba küldte seregeit, és mindkét tartományt katonai megszállás alatt tartotta. Ezáltal minden lehetőségét elzárta az oroszok arra történő visszavonulásának, anélkül, hogy fegyveres lépést tett volna ellenük. Ily módon az orosz cárt arra indította, hogy előmozdítsa a törökökkel és a szövetségesekkel való békekötést – amit eddig mindig halasztott, és Európában hatékonyabban képviselje az erőegyensúlyt, és egyúttal a háború által keményen sújtott tartományokat megmentse az újabb elözönléstől.
A Krím-félszigeten a bevehetetlennek tartott szevasztopoli erőd elfoglalása után az egymás ellen hadakozó uralkodók közötti békére biztatóbb remény mutatkozott.